 Ma a modern technika, a számítógép, a robotokkal végzett gyártási műveletek korában ki gondolná, hogy a képen látható szép lépcsőkorlát teljes egészében kézi munkával készült. Pedig így van. Pontosan úgy fabrikálták mesterei, mint azt elődeik a középkorban tették, s napról-napra így készítik minden mesterművüket: reggel begyújtanak, s egész nap melegen tartják a vasat a kovácsoláshoz.
S hogy ki képes még ma is ilyen nehéz, emberpróbáló munkával megalkotni műveit Id. Süli Mátyás kovácsmester, aki a 80-s években alapította műhelyét, ahol fiával, ifj. Süli Mátyással és Szentgyörgyi Alberttel dolgozik. A 62 éves mester Békés megyéből származik, ahol édesapja is kovácsmester volt, így tehát volt honnan örökölni ez a tudomány nemcsak az Ő életét kísérte végig, de generációkon át öröklődött a családban.
 Lehet, hogy a nem szakavatott szem számára látszólag nincs különbség az Ő kézi gyártású kovácsoltvas termékeik és a nagyüzemi technológiával, szériában gyártott testvéreik között, azonban ha jobban szemügyre veszik, látható a különbség: ezek a kézi munkák igényesebbek, egyediek s közelebb állnak már a művészethez, mint a kovácsoláshoz.
Mindezek mellett szükség esetén elvégzik a kiegészítő munkákat is, például lebontják a régi kerítést, s megépítik az alapot az újhoz, felszerelik a kovácsoltvas kaput vagy a kovácsoltvas kilincset.
 Tehetségük, hozzáértésük, szakmaszeretetük termékei olyan helyeken is megtalálhatóak, mint a Teleky Blanka Gimnázium kovácsoltvas kerítése, vagy a gödöllői Grassalkovics kastély egyes kovácsoltvas tárgyai.
| |
|
A kovácsmesterek